Az is kiderült, hogy ugyanazokban a barlangokban felváltva laktak Homo sapiensek és neandervölgyiek.

A Homo sapiens sokkal korábban merészkedett be a neandervölgyiek európai területére, mint azt korábban gondolták, derült ki egy új régészeti tanulmányból. Eddig a régészeti felfedezések arra utaltak, hogy a neandervölgyiek mintegy 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el az európai kontinensről, nem sokkal úgymond unokatestvérük, a H. sapiens alig 5000 évvel korábbi érkezése után, és nem volt bizonyíték a két csoport találkozására.

Most egy régészekből és paleoantropológusokból álló csapat új felfedezése a H. sapiens Nyugat-Európába való érkezését mintegy 54 ezer évvel korábbra tolja vissza. A kutatás másik figyelemreméltó eredménye, hogy a két embertípus felváltva lakta a Mandrin-barlangot a mai dél-franciaországi Rhone régióban. Az először 1990-ben feltárt Mandrin-lelőhely több mint 80 ezer évre visszamenőleg rétegről rétegre terjedő régészeti maradványokat tartalmaz.

A kutatócsapat feltárt egy E réteg néven ismert réteget, amely legalább 1500 vágott tűzkőhegyet tartalmaz, amelyek finomabban kidolgozottak, mint a felette és alatta lévő rétegekben található hegyek és pengék. A kutatók összesen kilenc fogat találtak a Mandrin-barlangban, amelyek hat egyedhez tartoztak. Az orvosi szkennelési technológiához hasonló mikrotomográfia segítségével egyértelmű volt az ítélet. Ez a modern emberi gyermekből származó fosszilis zápfog a legkorábbi ismert bizonyíték a modern emberről Nyugat-Európában.

A régészcsoport ezután egy úttörő technikát, a fuliginokronológiát alkalmazta, amely a barlang falait átitató koromrétegeket és az ősi tüzek nyomait elemzi. Egy bizonyos ponton a két populáció vagy együtt élt a barlangban, vagy ugyanazon a területen. Vélhetően a neandervölgyiek útmutatóként szolgálhattak a H. sapiens számára, hogy elvezessék őt a legjobb elérhető kovakőforrásokhoz, amelyek némelyike akár 90 kilométerre is lehetett.

(Forrás: ScienceAlert)