A Kivu mélyén hatalmas mennyiségű metán és szén-dioxid oldódott fel ahhoz, hogy ha kiszabadulna, monumentális pusztítást végezzen.
A Kivu-tó úszó erőművének mérnökei csak idegesen figyelték, ahogy a távolban lévő vulkán hevesen kitör, és rengések rázzák meg az alattuk lévő vizet. Nem a Nyiragongo hegyből tavaly májusban kilövellő láva ijesztette meg őket, hanem a robbanásveszélyes gázok hatalmas koncentrációja a Kivu-tóban, Afrika egyik nagy hasadéktavában, amely Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság között fekszik.
A több ezer éves vulkanikus tevékenység következtében a Kivu mélyén hatalmas mennyiségű metán és szén-dioxid oldódott fel, ami elég ahhoz, hogy a ritka esetben, ha kiszabadulna, monumentális pusztítást végezzen. Egy úgynevezett limnikus kitörés, ha bekövetkezne, hatalmas gázrobbanást okozna a mély vizekből a felszínre, ami nagy hullámokat és mérgező gázfelhőt eredményezne, ami milliók életét veszélyeztetné.
A világon mindössze három ilyen tó létezik: A Kivu-tó, valamint a Nyos-tó és a Monoun-tó Kamerun északnyugati részén. Az utóbbi kettőben az 1980-as években limnikus kitörések történtek, és a Nyosnál bekövetkezett nagyobb katasztrófa több mint 1700 embert fojtott meg a mérgező szén-dioxid kibocsátásában. Ezek a katasztrófák azonban vidéki területen történtek, míg a Kivu esetében egy hasonló katasztrófa mintegy 2 millió embert veszélyeztetne.
Mind Ruandában, mind a Kongói Demokratikus Köztársaságban sokan élnek félelemben a tó káros potenciáljától, és rengeteg történet szól arról, hogy úszók tűntek el a tó mélyén, miután megfulladtak vagy víz alá kerültek. A KivuWatt nevű cég a kitermelt metánt egy csővezetéken keresztül egy második, Ruandában található, szárazföldi létesítménybe küldi, ahol a gázt elektromos árammá alakítják. A szén-dioxidot elég pontos mélységben szivattyúzzák vissza a tóba, hogy a kényes egyensúly ne boruljon fel. A vállalat azt reméli, hogy a metán eltávolítása idővel csökkentheti a tóban uralkodó nyomást, és ezzel esetleg csökkentheti egy limnikus kitörés kockázatát.
(Forrás: ScienceAlert)