Az Uránusz és a Neptunusz között rengeteg hasonlóság van. Majdnem azonos méretűek és tömegűek, hasonló az összetételük és a szerkezetük, sőt, még a forgási sebességük is szinte megegyezik. A Neptunusz azúrkék árnyalatú, örvénylő viharokkal, míg az Uránusz inkább jellegtelen, finom, halványkék színű. Ha a két bolygó ennyire hasonló, akkor miért különböző színűek?
Az arXiv preprint szerverre feltöltött és szakértői értékelésre váró új kutatás azt állítja, hogy megtalálta a választ az előbbi kérdésre. A brit Oxfordi Egyetem bolygófizikusa, Patrick Irwin által vezetett kutatócsoport szerint egy kiterjedt ködréteg felhígítja az Uránusz színárnyalatát, ami a távolabbi testvéréhez képest halványabb gömböt eredményez.
A két bolygóról végzett mérések szerint két nagyon hasonló a felépítésű planétáról van szó. A sziklás magot vízből, ammóniából és metánjégből álló köpeny veszi körül. Ezután következik a főként hidrogénből, héliumból és metánból álló gáznemű légkör, végül pedig a felső légkör, beleértve a felhők tetejét is. Ez a légkör azonban nem homogén, hanem a feltételezések szerint rétegzett, mint a Naprendszer minden más planétája esetében.
Irwin és munkatársai a két bolygó látható és közeli infravörös tartományban végzett megfigyeléseit elemezve új modelleket alkottak a légköri rétegekről. Sikerült olyan modelleket találniuk, amelyek nagyon jól reprodukálják a megfigyeléseket, beleértve a Neptunuszon lévő viharokat és az Uránusz halványabb árnyalatát is.
Modelljeikben mindkét bolygónak van egy fotokémiai ködrétege. Ez akkor keletkezik, amikor a Napból érkező ultraibolya sugárzás lebontja a légkörben lévő aeroszolrészecskéket, és ködrészecskék keletkeznek. Ez egy gyakori folyamat, amely a Vénuszon, a Földön, a Szaturnuszon, a Jupiteren, a Plútó törpebolygón, valamint a Titán és a Triton holdakon is látható.
A kutatók ezt Aeroszol-2 rétegnek nevezték el, és mindkét bolygón úgy tűnik, hogy ez a forrása a felhőmagvaknak, amelyek az alsó határon metánjéggé kondenzálódnak, és mélyebben a légkörben havaznak. Az Uránuszon pedig úgy tűnik, hogy ez a réteg kétszer olyan „átlátszatlan”, mint a Neptunuszon. Ezért néz ki a két bolygó másképp.
A Neptunusz Aerosol-2 rétegének kisebb átlátszatlansága azt is megmagyarázza, hogy miért könnyebb a sötét foltokat megfigyelni a Neptunusz légkörében, mint az Uránuszéban
– írták a kutatók a tanulmányukban.
Forrás: Science Alert