A francia fővárosban élők nagyobb valószínűséggel halnak meg a magas hőmérséklet miatt, mint az Európa 854 másik városában élők – derült ki egy új kutatásból.
A Lancet Planet Health című szaklapban megjelent új tanulmány szerint a francia fővárosban volt a legmagasabb a hőmérséklet okozta halálozási kockázat minden korcsoportban a vizsgálatba bevont 854 európai város és városi terület közül.
Ha tovább olvasnál: Ezeket az országokat veszélyeztetik leginkább a hőhullámok
Az Euronews által ismertetett tanulmány 2000 januárjától 2019 decemberéig értékelte a „nem optimális hőmérsékleti viszonyok” miatt bekövetkezett európai szintű haláleseteket. A 85 éves és idősebb lakosok esetében a hőmérséklet emelkedése miatti többlethalálozás 1,6-szor valószínűbb volt Párizsban, mint máshol.
A francia fővárost Amszterdam és Zágráb követte a hőség okozta halálozás kockázatában.
Miért van Párizsban nagyobb a kockázat, mint más európai városokban?
A jelentés szerint Párizsban a hőség okozta halálozás a 2003-as hőhullám miatt ugrott meg, amely különösen súlyosan érintette Franciaországot. A társadalmi-gazdasági feltételek és az alkalmazkodási politikák szintén hatással vannak a veszélyeztetett lakosságra. A hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak a városban, miközben a város zöldfelületeiben egyre nagyobb a hiány.
Ez is érdekelhet: Ezzel a módszerrel küzd a forróság ellen Sevilla városa
Párizs azért is különösen veszélyeztetett, mert a város házainak tetején cinket − egy hőelnyelő fémet − használnak, ami fokozza a magas hőmérsékletet. Bár a hőség okozta halálozással kapcsolatos sebezhetőség az életkorral nő, a jelentés azt is megállapította, hogy a szélsőséges hőség homogénebben érinti a különböző korosztályokat, mint a szélsőséges hideg.
Fotó: Shutterstock
Hogyan készül Párizs a jövőbeli hőhullámokra?
Több más jelentés is azt mondja, hogy félő, hogy Párizs „túlmelegszik”, és 2080-ra évente 34 napon lehet hőséghullám, szemben a 2010-es évek évi 14 napos átlagával. Egy nemrégiben készült jelentés pedig arra figyelmeztetett, hogy az évszázad közepére a francia fővárosban akár 50 °C feletti forróság is kialakulhat. Mindez arra késztette a döntéshozókat, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás okozta „új valósághoz”.
A 2003-as hőhullám után előterjesztett „éghajlatvédelmi cselekvési terv” célja, hogy Párizs 2050-re szén-dioxid-semleges legyen, és ne váljon „hőszigetté”.
A jelentés emellett erőteljesebb szakpolitikákat sürgetett a növekvő probléma kezelésére, különösen azokban a városokban, amelyek egyre inkább szenvednek a változó éghajlati viszonyok miatt.